jeeeee

Ez a Nyárbúcsúztató ismét frankóra sikeredett!
Megragadnám, sőt megragadom az alkalmat(zsír!)- Ti ragadtátok már meg? :-) - Isten éltesse kis társaságunk augusztusi születésű tagjait legfőképp, de mindet egyébként!
Danke a főszervezőnek!
Trógernek lenni jó!
Free Tibet Testvérek! ;-)

cöcöcö

Magasröptű gondolatok tárjegyzéke, hihetetlen tartalommal K. Cs. fejében! Feel free to ask! ;-)

Yeah(még félig meddig berúgva) ;-)

There is no You, There is only Me, There is nO you , There is only me, There is no Fucking yoU there is only Me...

Yeah!

Na jó. Ha ti nem rittyentetek egy pár sort, akkor majd én!

Vajon mi baj van a happy end-del? Vagy mi bajom van a happy end-del? Nektek van bajotok a happy end-del?
A helyzet az, hogy nem ismerem magam önző, irigy, másoknak rosszat akaró embernek. Nem hiszem(TUDOM), hogy nekem attól egy hangyafasznyit is jobb lenne, hogy másnak rossz és nem feltétlenül(EGYÁLTALÁN) rossz nekem, hogy másoknak jobb.
Valahogyan mégis bassza a csőrömet a happy end. Nem mindig ugyan, de azért többnyire igen(VAGY CSAK PER PILL ÚGY RÉMLIK- mármint,hogy többnyire).
Tény, hogy van különbség happy end és happy end között, de néha kicseszettül szívbe- vagy legalábbis gondolatba(JOBB SZÓ IDE, HOGY ÉRZÉSVILÁGBA?)markolóan kész, vagy tré, gáz, nem kafa, kellemetlen, sőt - kis túlzással - még fájó is lehet. Plussz gusztustalan, csöpögős, giccses... és még sorolhatnám a negatív jelzőket.
Ja, bocsánat! Filmekről van szó... Kitalált karakterek, kitalált történetek - teljesen életszerű és egyben ismerős karakterek, ismerős történetek... Nem is rossz! Legalább könnyebben beleéli magát az ember. Been there, done that!
Aha. Csak másként sült el... Kicsit nem annyira happy történet az enyém - mondjuk. És lehet, hogy pont erre emlékeztet és lehet, hogy a film jó, és lehet, hogy a színészek jók, és még az is lehet, hogy a happy end is jó - legalábbis illik a filmhez - csak nekem nem annyira jó...
Na ezt bogozza ki valaki! :-)
Gondolkoztam rajta, hogy vajon mennyire játszik szerepet a happy end megítélésében a pillanatnyi - vagy legalábbis aktuális - "forma", érzésvilág - egyszóval, hogy milyen passzban van az ember. Szerintem nagyon is. Mégis a kulcsa a dolgoknak (MI A BAJOM A HAPPY ENDDEL) a kudarc. És könnyen megeshet, hogy nem is ez a szó jó rá... Csalódás? Egy világ összetörése?
A FELISMERÉSE ANNAK, HOGY DE SZERETTEM VOLNA, HA VELEM IS ÚGY TÖRTÉNIK...
de nem úgy történt.
És miközben megy a happy end, nekem ez jár a fejemben.
Sőt..., a film első negyedének a végén járunk és már ezen kattog(tudatalatt, meg a gerincvelőmben meg persze a lelkemben is) az agyam megrészintaszívemisdeazértazannyiranem, és tényleg lehet, hogy JÓ, de én hogyan tudnék osztozni a film sokaknak okozta örömében és boldogságában, jóérzéssel való eltöltöttségében, amikor ezek jutnak eszembe.
Nehéz ügy, de most már legalább világos.
Talán egyszer majd valakinek sikerül feledtetnie ezeket a hüle gondolatokat és szeretni fogom a happy endet! ;-)
u.i.: az utolsó gondolat kulcsszava a TALÁN. tehát happy end nuku!!!

úgyistudjátokkivagyok

.....

kezd uncsi lenni a turbános képem.
:-)

Írjatok már valamit gyermekek, mert....